Itt a nyár, alig vártam már, hogy unokaöcsém se járjon suliba, aztán paff, két nap után elkezdtünk unatkozni. Viszont, öröm az ürömben, hogy az írás az megy.
Az igazság az, hogy az allergiám, ami mindenre kiterjedő, sok dologban megakadályoz engemet. És ezzel megköti az unokaöcsém kezét is, végül is. Se biciklizés, se séta, se kutyával elmenni Dunára, egyszerűen, semmi.
A szobámban kupi van. Lehet, hogy ez lány létemre ciki, meg minden, de attól, hogy eltitkolom, nem lesz kevésbé ciki. Kezdjük nemsoká a ház renoválását, és ebbe a szobám is beleesik. Szóval, lesz új padló meg színes falak, meg új ágy, és miegymás. Ami viszont a dolog ürömje (amit nem is igazán tudok, hogy mi, úgyhogy megnézem), hogy van egy egész szekrénynyi könyvem. Ami nem tudom mennyi lehet, de sok! És ezt a sok könyvet mi év elején rendeztük el kategóia és író szerint, vagyis, akkor szedtük ki őket a dobozaikból. most pedig, újra be kell dobozolni! És a nagy cucc az egészben, hogy utána újra kiszedni! Gyáj! (saját kis gépi szótáram nem talált ürömöt, úgyhogy meglesem neten)
Nem sok fellengzős-filozofálós(utálom ezt a szót, mondtam már?-.-') téma jut eszembe most. Tegnapelőtt este jött két fiatal srác az utcánkba, ami zsákutca. Elmentek a legvégére, onnan kikiabált nekik valamit a szomszédunk, aztán elindultak visszafele. Mi az ablakból figyeltünk, a kutyám meg ugatott. Erre az egyik nem elkezdte rugdosni a kerítést? Az eb erre bedühödött, és sokkal jobban morgott - mérges volt, méltán. Kikiabáltam, nem tudom miért. Amikor megláttam, hogy mit csinál, egyszerűen kiakadtam. Először is, mit ártott neki a kutya? Ugat, istenem, az a dolga! Másodszor, ha zavarja is, mert enyhe idegbetegségre hajló embergyerek, milyen jogon rúg bele a kerítésbe, és rongálja meg azt? (Jogi alapokat, vagy miket nézve) Harmadrészt, harapta volna le a lábát a kutyám!
Nem szeretem az ilyet. Milliónyi olyan kutya mellett mentem el, aki ugatott. A szomszéd utcában, ahol viszonylag sűrűn megfordulok, van egy állat, amelyik, nos, tényleg vad. Nagyon. A fogával tépdesi a kerítést meg minden. És meg sem fordult a fejemben belerúgni, megdobni, vagy megütni valamivel, csak mert idegesít!
Imént emlegetett szomszédunk... nos, mondjuk úgy, alkoholból eredő problémákkal küzd. (Ja, részeges) Valamelyik nap kimentem itatni a kutyám, nem először, tekintettel a döglesztő melegre. Én egy szál kisgatyában és trikóban voltam, és összefutottam az illetővel. Póló, alatta valamilyen ruhadarab, fölötte farmerkabát, sapka, hosszú farmergatya és marha nagy cipő volt az öltözéke, no meg, az ittas állapot. És nagy kérges tenyerében egy apró kiscicát hozott elém. Rögtön előjöttek bennem az ösztönök - állatszerető ösztöneim. Szétölelgettem a cicát. Óriási kék szemei voltak, apró mancsocskái, nagy feje, és minden igyekezetével azon volt, miután kissé megbarátkozott velem, hogy lejusson a földre, lehetőleg ugorva. Nem engedtem neki. Közben a boldog tulajdonos azt ecsetelvén, mennyire szereti az állatokat, elsírta magát eme mondat közben: "Hát, tudod ugye, hogy aki az állatokat szereti, rossz ember nem lehet. Én úgy szeretem őket..."
Nem hatott meg a dolog. De megsajnáltam, és elgondolkoztatott. Nem nagyon szerettük ezt a férfit, mert... nos, túlzott kedvessége és lerázhatatlansága előhívta eltaszító viselkedésünk, és, bevallom, eleinte kicsit rosszakat gondoltunk róla. Aztán felnőttem, és rájöttem, hogy ha az ember kedves, még nem biztos, hogy pedofil, viszont ha bámulja a segged miközben cseresznyét szedsz, és puszit kér az átesett labdáért... nos, ott vannak inkább a gondok.
Menő egy utcában lakunk, nemde? Mindenesetre, megitattam a kutyám, és az esélytelenek mosolyával megkérdeztem "elfoglalt" édesapám, megtarthatom-e a cicát. A válasz nem volt, és bár előre tudtam, majdnem elsírtam magam. Ez van.
Összegezve a dolgot, ami kissé összevisszának tűnhetett: nem azon van a hangsúly, hogy ne ítélj első látásra, mert ezen úgyse lehet változtatni csettintésre - ez belénk van nevelve. Arra figyelj oda, hogyan viselkedsz a körülötted élő emberekkel és az idegenekkel egyaránt, és hogy eléggé nyitott legyél arra, hogyha fel kell fedezned, amit a legnehezebb bevallani: tévedtél öregem.
Senki se születik úgy, hogy gyűlöl egy másik személyt a bőrszíne vagy a származása, vagy vallása miatt.
