aug
12

Wow.
Wow egyrészt, mert legalább háromezer éve nem firkáltam - ide.
Wow 2, hogy omg. Leérettségiztem, felvettek egyetemre, nemsoká gólyatábor, elköltözök itthonról. Szóóóval, big W-O-W.

Nem tudom hol hagytam abba, mikor hagytam abba, akkor mit írtam utoljára - és direkt nem nézem meg. Nem akarok abba belemenni, hogy mik történtek velem azóta, főleg, mert az előbb úgy röpke 7 szóban összefoglaltam. Érdekelnek a boring részletek? Nem. Naugye. Attól még mesélek, ha már így eszembe ugrottak dolgok.

Nyár. Ballagás. Tanulás. Érettségi előtt. Ismerősöm ballagása. Nagyanyja mesél, görög nyaralásról, olcsón, csodás. Nem reménykedünk hogy lesz hely, mégis lesz. Van pénz. Befizetjük, minden szupi. Kifordítom a térdem. Fekvőgipsz. Pá-pá Görögország. Ahogy jött, ugyanolyan gyorsan surrant el. A semmibe. Viszlát.

A második jelölt helyre vettek fel. Az elsőről 3 ponttal maradtam le. Elmesélem, csak mert érdekes, mennyire nyomi vagyok. Először, nem emlékszek a pontjaimra, így csak sejtem, hogy nem vettek föl. Utána kiszámoljuk pontjaim, kiderül, hogy egyik helyre se vettek fel. Aztán kiderül, hogy nem is oda jelentkeztem második helyre, amire emlékeztem, szóval második helyre mégis felvettek.
Örülök? Is-is. Örülök hogy felvettek, örülök hogy legjobb barátnőmmel megyek oda, szép a hely, buli, stb. Őszintén? Az első helynek jobban örültem volna. Angol. Angol angol angol. Szerelmem. Pá-pá, akárcsak Görög. 3 pont.
Matek. Szeretem, tudom, érdekes, érdekes, vagy hozzá eszem. Többre is viszem majd vele, mint elsővel. mégis. Angol nélkül? Elhatároztam, hogy angol órákat fogok adni. Hátha. Hátha....

Lovazás is kiesett egész nyárra. 1x-1x elmentem meglesni szerelmemet, de kezdtem lehangolódni. Annyira...

Limbóztunk. Tudjátok, limboláz, limbohintó. Egy fa, hátradőlve átmenni alatta. Így fordult ki a térdem. Badar helyzet, milliószor limboztam, sose lett bajom. Kérlek, lovagoltam, nem estem le, eltaposhatott volna, megrúghatott volna. Nem. Limbó miatt baszódik el a nyaram. VALAMI okának kell lennie. Nem vagyok hívő, babonás-szerű viszont igen. Tavaly nyáron tudtam vna lovazni, átépítettük a házat. Most nyáron tudtam volna, úgyahogy, lovazni, erre a térdem. Nem, nem azt mondom h a sors keze, etc. Tudtam vna én ősszel és tavasszal is lovazni. Mégis, mindig, mikor elhatároztam, akkor "ütött be a krach". Mintha figyelmeztetni akarnának?! Jó, nem leszek ördögöt-falra-festő.

Végső soron nemtudom miért kezdtem el írni again. Hiányzott. Konkrétan az, hogy pötyögjek, és az szöveggé álljon össze. Máramennyire ez összeáll egy szöveggé.

Mennyit tudunk? Sokkal többet, legalábbis szerintem, mint amennyiről felismertük, hogy tudjuk. De nem vagyunk képesek áttörni ehhez a tudatalatti tudáshoz. Létezik, de nem érhetjük el.

A bejegyzés trackback címe:

https://elemes.blog.hu/api/trackback/id/tr913149856

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása